Résztvevők:  Idén 50 csapat jelentkezett, melyből 45 állt rajthoz és közülük 27 eredményes csapatot várt a célban a vastaps. A versenyzőkön kívül legalább két tucat segítő és versenybíró is közreműködött a sikeres rendezvény lebonyolításában.
        
Édesanyám a versenyt megelőző héten megkérdezte:
„Fiam, ne menjél erre a versenyre, minek jelentkezik ennyi ember erre a versenyre?”
Válasz: „mert hülyék”
„De fiam te is jelentkeztél, nem?”
Válasz: „igen anyu, én is hülye vagyok”

Rangja van a BMW MTM 24 órás túraversenynek.
Negyedik alkalommal vettem részt ezen a neves kihíváson, melyen 12., 17., 5., és az idén az előkelő 4. helyezést ért el csapatunk.
Szombat reggel 7 órakor indultam és vasárnap 17 órakor érkeztem haza. A napi kilométeróra számláló 1920 km-t számlált. A sok kilométer és sok idő ellenére ezen a versenyen bírtam legjobban fizikailag. Ez talán annak köszönhető, hogy a versenyt megelőző napokban többet pihentem és időben összeraktam a felszerelést és a tele tankolt, szervizelt motor útra készen várt a garázsban. De az igazi könnyebbség az volt, hogy a két Pista motoros társam a sok éves motorozást követően fél Európa útjait, kanyarjait ismeri és kiválóan navigál menet közben is. Nem sokat kellet a térképet bámulnom (csak húztam a gázt) és így a hazaútra is tudtam takarékoskodni az energiámmal. Az előző évekkel ellentétben, verseny alatt eszembe sem jutott a fáradtság (mondjuk, nem is volt rá időm).

Az időjárás optimális volt a motorozáshoz és Dunántúl lévén az utakkal sem volt sok probléma. A főszervez, Petrich Ákos az eligazítás során elmondta hogy nem tervezett földes utat, vagy ha úgy gondoljuk, akkor maximum csak az aszfalt hiányos néha. Ennek ellenére két alkalommal olyan rövidebb utat találtunk, amelyről 5-6 kilométer hosszan hiányzott az aszfalt. E-helyett hatalmas traktornyomok meg gödrök kárpótoltak bennünket.
A rajt után sikerült gyorsan elhagynunk a fővárost és Solymáron, Budakeszin keresztül a Velencei-tó felé vettük az irányt. Az első útvonal leírás Kálóz településig tartott, majd következett az ismerd meg Kálózt és környékét, azaz az I. számú pontgyűjtő szakasz.
A harmadik szakasz Diósberénybe vezetett, ahol a falu italboltjánál a lakosság nagy örömére szolgáltunk. Gyors kávézás után irány Komló, Orfű, majd a szakasz végén érkeztünk az éjszakai pihenőhelyre, Vásárosdombó és Dombóvár közötti Csendes étterembe. A finom pörkölt elfogyasztása után felrajzoltuk a verseny hátralevő részét a térképeinkre, majd ezt követően nekirugaszkodtunk a II. pontgyűjtő szakasznak.
A második pontgyűjtő szakaszon a Mecseken róttuk a kilométereket, ahol 12 helyet kellet (kellet volna) felkeresnünk. Ezen a szakaszon látva hogy kevés időnk van, Herpai Pista csapattársunk „megbokrosodott”. Az enyhén nyirkos sötét éjszakában csak lobogtunk utána. Ennek ellenére sajnos a 11. pont begyűjtése után nagyon fogytán volt az időnk és a késés elkerülése érdekében a 12-et kihagytuk. Később rájöttünk hogy hiba volt, mert a késést be tudtuk volna hozni a következő hosszabb szakasz alatt, de a 2000 hibapontokat már nem. Talán a Kistó étterem okozta a legnagyobb fejtörést, mert több csapat körözött velünk együtt az Orfűi-tó körül, mire megtaláltuk Kocsis családot, akik legalább annyira örültek nekünk, mint mi nekik.
A VI. számú útvonal leírás alapján ismét bejártuk Orfű környékét. Különleges élmény volt azokon a szakaszokon világosban is végigmotorozni, melyeket az éjszaka már bejártunk. A tó környéke az esti fényekben és a felkelő napsütésben is szép volt, a látvány lenyűgözött bennünket.
A VII-X szakaszokban már világos időben száraz utakon motorozhattunk a BMW Wallis irányába. Csak a térképre és az útvonal leírására kellet volna nagyobb figyelmet szentelni a csapatoknak. A Hantosi zöld tábla, meg az Üröm, Pilisborosjenő települések többszöri felsorolása és rejtett ellenőrző pontok felállítása okozott nagy meglepetéseket. Sajnos ezen a szakaszon is begyűjtöttünk egy pontkihagyást.
Nehéz verseny, igazi kihívás volt a 2009-es 24 órás. Az eredményeken is látszik, hogy hibátlan teljesítés nem volt. Kiváló szervezésű, pontosan kimunkált, szoros versenyen vehettünk részt, aminek a fényét az sem csorbítja, hogy a csapatok felének a mecseki rally szakasz lezárása miatt kerülőútvonalon kellet a következő pontot megkeresni. A pontgyűjtő szakaszok bejárása során a csapatok jöttek-mentek, oldalról-szemből-hátulról, nagy volt a sürgés-forgás. Sajnos 18 csapat különböző okok miatt nem ért célba. A műszaki okok mellet több bukás is volt. Szerencsére tudomásom szerint maradandó sérülés nem keletkezett és minden klubtagunk megúszta karcolás nélkül.

Rangja van a BMW MTM 24 órás túraversenynek.
Nemcsak klubtagok körében népszerű ez a verseny, hanem más motorosok számára is, akik közül sokan már több alkalommal teljesítették a követelményeket. Ezt az eredmények is tükrözik, ugyanis talán első alkalom hogy a BMW MTM klubtagjai kiszorultak a dobogóról és három „civil” csapat vitte el a kupákat. Nagyon ügyesek voltak, rászolgáltak az elismerésre, gratulálok nekik. Mindemellett a nehezen összeálló Kókai-TÁkos-Krix csapat várakozásokon felül teljesített, meg is érdemelték volna ez első számolás szerinti bronzérmes helyet, gratulálok nekik.
Köszönöm a szervezők, pontőrök, támogatók fáradságos munkáját, hogy biztosították a verseny sikeres lebonyolítását.

Három Adolf Légtornászcsoport a 4. helyet érte el, jövőre nem szeretnénk lecsúszni a dobogóról.

Írta: Fenyvesi András


http://www.bmwmtm.hu/z/node/1813