Az élmények megörökítése történhet videókkal is, főleg, ha el is akarod mesélni a történetedet másoknak, ne adj isten vlogger vagy. Ez egy mélyebb téma lehetne, szükséged lesz kamerákra (esetleg repülő kamera sem árt), mikrofonra, adathordozóra, töltened kell majd az akksikat, stb. A lényeg, hogy ha nem készül az utazásodról (legalább fénykép), akkor olyan, mintha meg sem történt volna. Aztat bárki mondhassa, hogy járt itt-ott, ha nincs róla fotó, akkor lárifári…

 Szóval mobil, azaz okostelefon. Pénztárcafüggő, mit engedhetsz meg magadnak, a szempontok, amiket érdemes figyelembe venni: legyen vízálló, lehessen vele jó fotókat készíteni, praktikus a vezeték nélküli töltési lehetőség is. A vízállóság akkor igazán lényeges, ha menet közben navigációra használod, és itt álljunk meg egy szóra.

 

 

 Vannak még, akik a külön GPS készülékre esküsznek, ezek egy dologban tudnak jobbak lenni, ez pedig a képernyő. Egyrészt a betekintési szög-fényvisszaverődés-láthatóság, másrészt a kesztyűben kezelhetőség szempontjából. Illetve, ha valakinek már rá van hegesztve a kormányra a tartó/töltő, akkor sajnálja kidobni. 

 Nos, ha onroad navigálsz sok minden jó lehet, de ha letérsz az aszfaltról már kényesebb a téma. A legjobb a Garmin navigációja, de az sem tud mindent! Az okostelefonos navigáció egy jó kompromisszum, sőt igazából (a képernyőt kivéve) a hagyományos eszközöknek ma már óriási a hátrányuk ezeknek az online mobil appos navigációkkal szemben.

 

 

Ahogyan említettem, onroadra sok minden jó lehet, de a legjobb az online google maps. Alkalmazásfejlesztők kitalálnak klassz dolgokat, mindenféle hasznos(nak tűnő) featurek-kel, pl kanyargós utak kiválasztása, stb. Ami közös bennük, hogy nem saját térkép adatbázist használnak, hanem jellemzően vagy a google-ét, vagy az openstreetmaps-ét. Sokan megtervezik az utazást háztól-házig (ezeknek az appoknak az asztali verzióin pl), és betöltik a track-et, majd végigmennek rajta. Így is lehet, de egy feszes útvonaltervbe kevesebb kaland fér bele.

 Offroad navigációra is létezik számos app, terepes körökben ma már megkérdőjelezhetetlenül a legjobb az OSMAND. A POI-k, célpontok, települések kiválasztása túl bonyolult, viszont elég jól lehet használni megtervezett úton való végigvezetésre, sőt út közbeni, napi etap tervezésre is (megállva, nem menet közben). A szintvonalak, domborzati jelölések nagyon hasznosak, de ha night clubot akarunk vele keresni, arra van jobb…

 

És akkor most lehet meglepődni, de az összes navigáció közül a legjobb a google maps. Onroad hagyományos nézetben (azért a Waze vetekedhet vele), offroad pedig a műholdas nézet utolérhetetlen. Lehet offline is használni, térképszelvényeket letöltve, azonban így azt a funkcióját nem használjuk, amitől a legjobb: aktuális információkat jelenít meg, a felhasználók által küldött adatok alapján (!). A Waze-nél ez teljesen nyilvánvaló, de a google felhasználási feltételei között is megtalálod… Egyébként tervezni is lehet vele műholdas nézetben (is), bár elég körülményes. Csakhogy egyik térkép adatbázis SEM jelöl minden utat! Tehát egyik sem tökéletes, de ezek közül a google a leghasználhatóbb.

 

 

 Bármilyen megoldást választasz is, minden esetben meg kell tanulnod kezelni az alkalmazást, (meg kell szokni), hogy a legtöbbet kihozhasd belőle. Ha nem mész bele a „sűrűbe”, nincsenek speciális igényeid, igazából szinte bármelyik jó lehet, követheted a trendeket, mindnek vannak előnyei és hátrányai is.

 

 Gyakran látom, hallom, hogy panaszkodnak egyesek, hogy „átverte” őket a GPS. A helyzet az, hogy a GPS (Global Position System, USA) egy gép, ami matematikai számításokat végez a betáplált adatok alapján. Sosem téved. Ezekben az esetekben vagy nem ismerjük elég jól az app működését, vagy hibásan adjuk meg az adatokat, illetve olyat kérünk tőle, amit nem is akartunk. Ez valójában humán interfész probléma, csakhát sokszor könnyebb a világot, a körülményeket okolni a saját hülyeségünk miatt.

 

Ahhoz, hogy jó navigátorok lehessünk nem árt pár alap készséget elsajátítani. A legfontosabb, hogy tisztában legyél azzal, hogy hol vagy! Nem árt, ha kapásból tudod, merre vannak az égtájak, és hogy merre haladsz. A második fontos dolog a cél (pontos) meghatározása, a harmadik pedig a tervezés. Ez így egyszerűnek tűnik, de kell még valami, hogy ne keveredj kalamajkába. Tapasztalat nélkül kevesebb az esélyed, azt meg kell szerezni, idő, km-ek kell legyenek a hátad mögött, kudarcélményekkel együtt természetesen. Ami nagyon nem mindegy, hogyan szerzed meg ezeket a tapasztalatokat, hogyan tanulsz. Ebben is légy tudatos, rendszerezd az ismereteket, lesd el a társaidtól (ha vannak) a használható dolgokat!

 

Elég fontos, hogy ne hagyatkozz csupán a technikára! Ez talán a leggyakoribb hiba, amit az emberek elkövetnek. Ha messzebbre mész, ismeretlen tájakra, nem fog ártani egy papírtérkép, amit kiterítve könnyebben pozícionálhatod magad, mint egy pár hüvelykes képernyőn, vagy akár monitoron. Ha nem a nagypapától örökölt megsárgult térképet viszed magaddal, hanem egy megbízható cég által gyártott legfrissebb elérhetőt, meg fogsz lepődni, mennyi információt tartalmaz (ha ezzel eddig nem voltál tisztában). És talán a leglényegesebb, amit el is felejtenek sokan: olvasd a táblákat, útjelzéseket!

 

 

 

Ha igazi kalandmotoros vagy, akkor sátorozol ugye? Kivéve, ha már megéltél több mint negyven telet, és minden reggel szinte örülsz, hogy fáj valamid, mert ez azt jelenti, hogy még élsz…

 

Ha már nehezen tudod bekötni a cipőfűződet, akkor valami már elmúlt, de jó esetben élményekkel teli életút áll mögötted. De hát a motorozás örök fiatalság, és most maradjunk annál a verziónál, hogy szeretsz kilépni a komfortzónádból, sátorban aludni (vadkempingezni), és még képes is vagy rá. 

 

Mi is kell egy élményként megélt vadkempinges éjszakához? Szükséged lesz ehhez megfelelő felszerelésre és tiszta lelkiismeretre. A megfelelő felszerelés jelenti természetesen a sátrat, derékaljat, hálózsákot, továbbá az egyéb dolgokat, amelyekkel a komfortodat növelheted a vadonban. Ez utóbbiakat szintén a kütyük közé sorolnám. Ilyen lehet a matracpumpa, szúnyogriasztó, fülhallgató. A jó kütyü nem csak egy célra használható, pl a pumpa, powerbank, vagy szúnyogriasztó alkalmas tábori lámpának is, jól bírja az akksija, de mindenképp USB-C-s a töltő csatlakozója! Pár év még mire kikopnak a régi szabvány szerinti töltésű eszközök, ha újat vásárolsz, erre még érdemes odafigyelni.

 

Alapvetően induljunk ki abból, hogy motoros túrán vagy, élvezed a csillagfényes éjszakákat, a tábortüzet, és alkalom szerint a társaságot. Mindezt összefoglalva a szabadság élményét szeretnéd megélni. És nem túlélni akarod az éjszakákat, hanem a lehető legnagyobb kényelemben tölteni, kipihenten ébredni másnap reggel. Az se baj, ha kellemes ébresztés után valaki (jobb esetben egy ellenkező nemű embertársad) ágyba hozza a gőzőlgő kávét, persze csak azután, hogy készített a kotyogósról egy insta fotót (helyetted). De maradjunk a magányos hősös verziónál.

 

A megfelelő felszerelésen túl elengedhetetlen a hozzáállás. Jellemzően a vadkempingezés alkalom, azaz nem életvitelszerű tevékenység a legtöbbeknek, jó kifejezés erre a hobbicsöves megnevezés. A tiszta lelkiismeret alatt értem, hogy ha zűrös gondolatokkal fekszel le, az ritkán ad lehetőséget pihentető alvásra. El kell hinned, hogy a medve és más vadállatok nem jönnek be a sátorba, az éjszakai zajok a körülötted lévő természet neszei. Ha ez nehezen megy, egy fülhallgató segíthet elalváskor, amiben szólhat esti mese, megidézve ifjúkorodat, vagy netán metálzene, kinek mi válik be. A szomszéd horkolására is megoldást jelenthet ez a módszer, illetve némi alkohollal tompíthatod az érzékeidet. Fontos, hogy tarts mértéket, adj esélyt magadnak, hogy el is jutsz a sátradig…

 

Ha valamilyen rendszerességgel kempingezel, főleg változatos körülmények között, azaz esőben és hidegebb időben is, vagy csak egyszerűen a legjobb felszerelésre vágysz, el kell engedned a sportáruház(ak) kínálatát. Ahol természetesen remek érték/ár arányú cuccokat lehet vásárolni, általános felhasználásra leginkább. 

 

A leglényegesebb, hogy a saját, jól átgondolt igényeidnek megfelelően válassz! 

 

Nem véletlenül vannak kategóriák, pl a sátraknál. Alapvetően megkülönböztethetünk kemping, túra és expedíciós sátrakat. A kategória alja a fesztiválsátor, ilyen például a „kidobós” variáció. Egy kempingsátor is lehet megfelelő, kicsit nehezebb, nagyobb csomagméret, bonyolultabb összeszerelés, kevés praktikus innováció, olcsó ár. Az expedíciós sátrak mindenben a maximumot nyújtják, anyagtechnológia, innováció, tartósság kimaxolva. És jó drágák is. A középút a túrasátor, és még egy szempont, nem véletlenül adják meg a leírásban, hogy egy-, két-, vagy három évszakos…

Vannak olyan körülmények, amikor ez nagyon is számít. Beázni valószínűleg egyik sem fog, ahhoz már nagyon gyatra minőséget kell kifogni, viszont a szélállóság fontos szempont lehet minden esetben. Ha benne fekszel, nem viszi el a vihar, de a műanyag rudazatú sátrakról mindenkit lebeszélnék, mivel nem is attól olcsó vagy drága, viszont törés esetén nem javíthatóak, még a ducktape sem segít…

 

A derékaljnál fontos lehet a hőszigetelő képesség, amit teljesen figyelmen kívül hagyhatsz, ha csak nyáron használod. Akkor marad a kényelem, tartósság, méret, súly, és persze az ára. Ha drága holmikat használsz, azokra érdemes vigyázni, derékalj esetében mosható textil huzat, és alátét a fizikai sérülések kivédésére javasolt. Azért érdemes elektromos (akkus) pumpát (vagy légzsákot) használni, mert a légcellás derékaljakba a tüdődből befújt levegő minimum nedves, tele van széndioxiddal, és esetleg pálinkagőzzel is, ezek a kemikáliák pedig a legritkább esetben növelik a matrac élettartamát. Nem mellesleg egy pumpa kiválóan használható a tűz élesztéséhez is, csakúgy, mint egy (vágódeszkának is használható) műanyag legyező, vagy a láncspray, ami kéznél van (féktisztító, WD40 szintén jó).

 

 

Hálózsák választásánál szintén csak a magasabb igényeknél merülnek fel igazi kérdések, remélem már mindenki tisztában van azzal, hogy a jelzett komfort hőmérséklet az irányadó, a minimum azt jelenti, hogy még túlélheted az éjszakát, a maximum pedig, hogy mikor cipzározod ki. Töltetekről már volt szó, esetleg tartósabb használathoz javasolt egy selyem bélés beszerzése, ha abban alszol, kevésbé koszolódik, ritkábban kell mosni, tisztítani.

 

Van az a mondás, hogy „túl csóró vagyok ahhoz, hogy gagyi termékeket vásároljak”. És ebben van ráció. Ha alaposan átgondolod, nagyobb eséllyel fogsz olyan felszerelést választani, ami tartós is. Még ha nem is vagy egy sötétzöld környezetvédő, nem mellesleg az ipari (műanyag) hulladék mennyiségét sem szaporítod a bolygón, ez is jusson eszedbe. Vásárláskor szempont lehet még a garancia, gyerekmunka, gazdaságvédelem, stb…

 

A tökéletes sátorhely nyugis, panorámás, szélvédett, van közel vízvételezési lehetőség, baj esetén elérhető a segítség. Napnyugta előtt minimum egy órával már meg kell lenni a helynek, ha mindezt össze akarjuk hozni helyismeret nélkül. Ha számítani lehet esőre, el tudjon folyni a víz, tenger mellett vedd figyelembe az ár-apály szintet, és a reggeli párát! Ha másnap reggel tovább állunk, nem szempont az árnyék, tehát nyugodtan állíthatjuk a sátrat oda, ahol a legjobb fotótéma lesz reggel.

 

 

 

A sátorhely jobb, ha vízszintes, a kövek és szúrós kórók igen kellemetlenek tudnak lenni, ugyanígy a hangyák, ha bolyra fekszel. Tehát tisztítsd meg a placcot! Annyi cöveket verj le, amennyi szükséges, szeles idő esetén végezz alapos munkát! Homokon áss le kézzel a nedves rétegig, ott szúrd le a vasat, és temesd be! Nem árt az sem, ha már este kinézed a helyet, ahol reggel guggolva fogsz gondolkodni.

 

Óvintézkedésként nagyvadas területen vidd el a kaját messzire (pár lépésnyi távolság nem az), és kösd fel egy fára kötéllel. Ha jön a medve, először majd azt eszi meg. Farkas messze el fogja kerülni a táborhelyedet, kutyák viszont érdeklődhetnek. Ha lefekvés előtt körbevizeled a területet, egy láthatatlan kerítésként működni fog. Csizmát, bakancsot, ha kint hagyod, kösd össze őket, a róka ne tudja elvinni, és nem árt, ha fejjel lefelé, vagy egymásba csúsztatva tárolod éjszaka, így a skorpió nem tud belemászni. Éjszakára, ha kiveszed a talpbetétet levegőzni (esetleg ki is mosod), lehet, hogy aludni is tudsz mellette, nem csípi a szag a szemedet.

 

 

Ha nem sajnálod a fáradságot, kicsicsázhatod a birtokodat, nem csak insta fotón néz ki jól a fényfüzér, hasznos is térvilágításként, rátekerheted a feszítő kötelekre is, hátha úgy nem esel el benne, és kevesebb elem kell a fejlámpába.

 

Bivakolhatsz is (sátor nélkül kint alszol), vagy ponyvázhatsz, a sátor azonban ad egy privát szférát, a hajnali pára nem a hálózsákodra csapódik, és kívül tartja a szúnyogokat, bogarakat. Függőágyban alváshoz ne feledd, hogy kelleni fog két fa…