Budapest-Bamako 2010: hosszú út a kompig
A mezőny nagy része (szerencsésebbek) 8 órás kompozást követően átértek Marokkóba, de előtte még le kellett küzdeniük 1.012 km-t, igaz betonúton.
Budapest-Bamako 3. szakasz: Perpignan-Almeria (1.012 km)
Akik időben értek a második szakasznál Perpignan-ba azoknak volt idejük pihenni a Hotelban, bár ők is hajnalban keltek, hogy az eligazítást követően azonnal nekivágjanak a hosszú útnak a kompig. Állítólag van egy mondás, amely szerint „váró utas van, de váró komp nincsen!” Ezt figyelem előtt tartva a versenyzők és kalandorok - akik még mindig azonos szakaszon haladtak- egy része taktikát váltott és a feladatmegoldások helyett a kikötőbe való pontos érkezést tűzték ki célul.
Persze a feladatmegoldásokat a szervezők szigorúan ellenőrzik
Minden versenykategóriás járműben a szervezők elhelyeznek a futam előtt egy speciális nyomvonalrögzítésre fejlesztett GPS-t, mely nagy pontossággal rögzíti a csapat által bejárt utat, így az etap teljesítését követően a kitöltött menetlevelet összevetik a nyomvonallal, és csak azt a feladatot értékelik, melynél ott járt a versenyző. Ennek az eszköznek a segítségével ellenőrzik a szervezők azt is, hogy mindenki betartotta-e a sebességkorlátozásokat. A futam során minden csapatnak az adott országra érvényes közlekedési szabályokat be kell tartania, gyorshajtás esetén súlyos büntetést kapnak a csapatok.
A Budapest-Bamakón is számít valamennyire az idő, de a versenyzők nem a másodpercekért, hanem a pontokért hajtanak. Minden csapatnak egységesen ugyanannyi ideje van a napi szakasz teljesítésére, az nyer, aki a közlekedési szabályok betartása mellett a legtöbb pontot sikeresen begyűjti. Ha valaki a megadott limitidőn belül teljesít, bónuszpontot kap. Amennyiben a limitidőt követően egy órán belül beér a célba, úgy a napi helyesen megoldott feladatokért járó összes pontot megkapja, aki ezt követően ér be a másnap reggeli rajtig, az büntetőpontot kap, de a feladatlapját leadhatja.
A fent felsorolt feladatokon felül a résztvevőeknek kategóriától függetlenül kiemelten fontos feladatuk a jótékonykodás. Ezt pontokkal nem jutalmazzák a versenybírók, de a csapatok között nagy a küzdelem a Teréz anya jótékonysági díjért.
A Budapest-Bamako útvonala évről évre egyre nehezebb, mely nemcsak a technikát, de az embereket is próbára teszi. Az elmúlt években tényleg volt olyan, aki aszfalton jutott el Mali fővárosába, de ez már nem jellemző, ma már ez egy igaz sivatagi tereprally. A 2010-es futam esetén az afrikai, körülbelül 6400 km-es táv több mint 60%-a terepen, köztük korábbi „dakaros” nyomokon halad, kősivatagokon és dűnéken keresztül. Aki leküzdi ezeket az akadályokat, és emellett még a napi feladatot is megoldja, könnyedén kijelenthetjük, hogy komoly sportteljesítményt visz véghez, akár komolyabbat, mint egy „dakaros vesenyző”.
Az esti eligazításra a csapatok 95%-a megérkezett
Szóval a kalandtúra harmadik szakasza nem okozott túl sok izgalmat, hiszen mindenki az Almeriai célba igyekezett. A Spanyol autópályán nem sok minden történik azon kívül, hogy néhányan integetnek, mások furcsán néznek. Talán az autók farsangi kinézete mellett a sokasodó kannák, homokvasak, pótkerekek és zöldséges ládák miatt. De az is lehet, hogy a Budapest-Bamako matrica miatt rájöttek a bámészkodók közül páran, hogy Afrikába készülnek kalandoraink.
Almeriaban aztán kinyíltak a pálinkásflaskák, és sörös dobozok. A 22.00-ás eligazításig pedig akinek volt ideje az elment vacsorázni. Ez ajánlatos volt, hiszen a megfáradt szendvicsek, amelyeket már a rajt óta cipeltek magukkal utazóink nem lehetett igazán ízletes, valamint jó ideig nem jutnak majd európai meleg ételhez. A kikötőben nézve az arcokat fáradságról szó sem lehetett, hiszen a megérkezés öröme újult erőt adott mindenkinek. Pedig ekkor már megtettek majd 3.000 km-t!
A komp ajtaja lenyílt és kezdődhetett a becuccolás, ami a kellemes – és egyben irigylésre méltó- 18 fokos almeriai estében talán izzasztó is volt. Habár az is lehet, hogy a flaskák hatására kezdett gyöngyözni a résztvevők homloka. Most büntetlenül lehetett iszogatni, hiszen a kompon valószínűleg nem várt rájuk alkoholszonda.
Persze azok számára sem ér véget a verseny, akik lekésik az esti 11 órás kompot, hiszen másnap délelőtt még a mezőny után igyekezhetnek a következő komppal. Mivel a kompút Nador-ba legalább 8 órás, ezért lesz ideje mindenkinek a pihenésre.
Folytatás most már a „fekete kontinensen”…
TOTOS
Budapest-Bamako 3. szakasz: Perpignan-Almeria (1.012 km)
Akik időben értek a második szakasznál Perpignan-ba azoknak volt idejük pihenni a Hotelban, bár ők is hajnalban keltek, hogy az eligazítást követően azonnal nekivágjanak a hosszú útnak a kompig. Állítólag van egy mondás, amely szerint „váró utas van, de váró komp nincsen!” Ezt figyelem előtt tartva a versenyzők és kalandorok - akik még mindig azonos szakaszon haladtak- egy része taktikát váltott és a feladatmegoldások helyett a kikötőbe való pontos érkezést tűzték ki célul.
Persze a feladatmegoldásokat a szervezők szigorúan ellenőrzik
Minden versenykategóriás járműben a szervezők elhelyeznek a futam előtt egy speciális nyomvonalrögzítésre fejlesztett GPS-t, mely nagy pontossággal rögzíti a csapat által bejárt utat, így az etap teljesítését követően a kitöltött menetlevelet összevetik a nyomvonallal, és csak azt a feladatot értékelik, melynél ott járt a versenyző. Ennek az eszköznek a segítségével ellenőrzik a szervezők azt is, hogy mindenki betartotta-e a sebességkorlátozásokat. A futam során minden csapatnak az adott országra érvényes közlekedési szabályokat be kell tartania, gyorshajtás esetén súlyos büntetést kapnak a csapatok.
A Budapest-Bamakón is számít valamennyire az idő, de a versenyzők nem a másodpercekért, hanem a pontokért hajtanak. Minden csapatnak egységesen ugyanannyi ideje van a napi szakasz teljesítésére, az nyer, aki a közlekedési szabályok betartása mellett a legtöbb pontot sikeresen begyűjti. Ha valaki a megadott limitidőn belül teljesít, bónuszpontot kap. Amennyiben a limitidőt követően egy órán belül beér a célba, úgy a napi helyesen megoldott feladatokért járó összes pontot megkapja, aki ezt követően ér be a másnap reggeli rajtig, az büntetőpontot kap, de a feladatlapját leadhatja.
A fent felsorolt feladatokon felül a résztvevőeknek kategóriától függetlenül kiemelten fontos feladatuk a jótékonykodás. Ezt pontokkal nem jutalmazzák a versenybírók, de a csapatok között nagy a küzdelem a Teréz anya jótékonysági díjért.
A Budapest-Bamako útvonala évről évre egyre nehezebb, mely nemcsak a technikát, de az embereket is próbára teszi. Az elmúlt években tényleg volt olyan, aki aszfalton jutott el Mali fővárosába, de ez már nem jellemző, ma már ez egy igaz sivatagi tereprally. A 2010-es futam esetén az afrikai, körülbelül 6400 km-es táv több mint 60%-a terepen, köztük korábbi „dakaros” nyomokon halad, kősivatagokon és dűnéken keresztül. Aki leküzdi ezeket az akadályokat, és emellett még a napi feladatot is megoldja, könnyedén kijelenthetjük, hogy komoly sportteljesítményt visz véghez, akár komolyabbat, mint egy „dakaros vesenyző”.
Az esti eligazításra a csapatok 95%-a megérkezett
Szóval a kalandtúra harmadik szakasza nem okozott túl sok izgalmat, hiszen mindenki az Almeriai célba igyekezett. A Spanyol autópályán nem sok minden történik azon kívül, hogy néhányan integetnek, mások furcsán néznek. Talán az autók farsangi kinézete mellett a sokasodó kannák, homokvasak, pótkerekek és zöldséges ládák miatt. De az is lehet, hogy a Budapest-Bamako matrica miatt rájöttek a bámészkodók közül páran, hogy Afrikába készülnek kalandoraink.
Almeriaban aztán kinyíltak a pálinkásflaskák, és sörös dobozok. A 22.00-ás eligazításig pedig akinek volt ideje az elment vacsorázni. Ez ajánlatos volt, hiszen a megfáradt szendvicsek, amelyeket már a rajt óta cipeltek magukkal utazóink nem lehetett igazán ízletes, valamint jó ideig nem jutnak majd európai meleg ételhez. A kikötőben nézve az arcokat fáradságról szó sem lehetett, hiszen a megérkezés öröme újult erőt adott mindenkinek. Pedig ekkor már megtettek majd 3.000 km-t!
A komp ajtaja lenyílt és kezdődhetett a becuccolás, ami a kellemes – és egyben irigylésre méltó- 18 fokos almeriai estében talán izzasztó is volt. Habár az is lehet, hogy a flaskák hatására kezdett gyöngyözni a résztvevők homloka. Most büntetlenül lehetett iszogatni, hiszen a kompon valószínűleg nem várt rájuk alkoholszonda.
Persze azok számára sem ér véget a verseny, akik lekésik az esti 11 órás kompot, hiszen másnap délelőtt még a mezőny után igyekezhetnek a következő komppal. Mivel a kompút Nador-ba legalább 8 órás, ezért lesz ideje mindenkinek a pihenésre.
Folytatás most már a „fekete kontinensen”…
TOTOS
KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK
Böngéssz hasonló bejegyzések között
