0

Az Égi Zenekar emlékezete a PeCsa Music Hallban

2012-09-17 02:00:00

.

2012. szeptember 30.




Radics Béla, Bencsik Sándor, illetve Barta Tamás a magyar hard rock és a rhythm and blues meghatározó alakja volt. Gitározásuk iskolát teremetett, egyéniségük kiemelte őket a kor átlagos muzsikusai közül. Sorsuk annyiban közös, hogy mindhárom élet tragikus körülmények között ért véget. Míg Radics a meg nem értettség, a mellőzések okán a mértéktelen alkoholfogyasztásban kereste a menedéket, addig Bencsik a családi és zenekari problémák elől menekült előbb illegálisan külföldre, majd a biztos halálba. Barta sem a hazai boldogulást választotta – az akkori szóhasználattal élve – disszidált, majd az Egyesült Államokban egy elszámolási vita során egyszerűen lelőtték.





Radics Béla munkás szülők gyermekeként egy agyalföldi szoba-konyhás lakásban született, bárhogyan is szeretett volna kitörni e miliőből, mégis ott fejezte be életét.  Fiatalon került be a Neményi Béla vezette Atlantisz zenekarba, majd az ugyancsak slágerzenét játszó Pannónia együttes után megalakította saját formációját, a legendás Sakk-Mattot.  1970. januárjától már a Tűzkerék trióban tépi kézzel és foggal a húrokat, élete csúcspontja a Taurus ex-T:25-75-82 elnevezésű szupergrupp, ahol egy ország ismerkedhet meg a Zöld csillaggal, a Lángszívű lánnyal és más szerzeményeivel. A Taurus megszűnése után még kísérletezik különböző formációkkal (Alligátor, majd újra Tűzkerék), de az a bizonyos tűz már nem lobog úgy, mint a korábbi években. Számára érthetetlen, hogy míg egyes - nála tehetségtelenebb - „langyos tóban” lubickoló muzsikustársai falán aranylemezek díszelegnek, ő, a magyar gitárkirály mindössze két kislemezt tudhat magáénak – azt is csak részben. A rock and roll életstílus következtében egészségi állapota rohamosan romlik, majd 1982. október 18-án végleg elszakadnak a húrok azon a bizonyos bíbor Gibsonon….





Radics Bélához hasonlóan Barta Tamás sem a Rózsadombról érkezett. A zenei szamárlétrát tisztességesen végigjárva (Syconor, ős-Syrius) 1969-ben köt ki Fenyő Miklós Hungáriájában. Kevesen tudják, hogy gyerekkori barátja – Fenyő – rábeszélésre nyúlt a gitárhoz, majd szívós gyakorlással küzdötte fel magát az akkori élvonalba. Itt figyel fel rá Frenreisz Károly, aki elcsábítja Magyarország első számú szupergruppjába, a frissen alakult Locomotív GT-be. Barta Tamás keze nyomát az LGT első négy (a Képzelt riportot is beleértve) nagylemeze, valamint öt kislemeze viseli – többek között a tempós Szeress nagyon, a lírai hangvételű Vallomás, a keserűséggel teli Szabadíts meg, vagy az Ő még csak most 14 megaslágere. 1974-es amerikai turnéjáról az LGT már Barta nélkül tér haza. A gitáros Los Angelesben telepedik le, ahol a zenélés mellett papír nagykereskedelemmel foglalkozik. Míg Radics Bélát az alkohol, Barta Tamást a kemény drog kerítette hatalmába. Hogy erőszakos halála üzleti érdeksérelem, vagy a rendszeres kábítószer fogyasztás számlájára írható-e, valószínűleg sohasem fog kiderülni. Annyi bizonyos, hogy 1982. február 16-áról 17-re virradó éjszakán életét több pisztolygolyó oltotta ki. Az Egyesült Államokban még állandó nyughelye sincs, hamvait repülőgépről szórták szét. 

Bencsik Sándor, a „Samu” útja a Beatrice soraiból egyenesen a mai P.Mobil elődzenekarába vezet. Alkotói munkássága (csak a P.Mobilban) nem kevesebb, mint huszonhét dalt eredményezett, melynek nagy része ma is az Örökmozgó (és vele számos más formáció) műsorának gerincét képezi. Nevéhez fűződik, a Rocktóber, a Kétforintos dal, a Menj tovább, az Utolsó cigaretta, a Miskolc – hogy csak a legismertebbeket említsük.  Ám hiába készül el legalább hat nagylemeznyi anyag, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kapui (leszámítva a három kislemezt) sokáig zárva maradnak a lenézett külvárosi csapat előtt. A hanglemezgyár teljhatalmú márkamenedzserének, Erdős Péternek sikerül szétzilálnia a P.Mobil sorait: előbb Vikidál Gyula énekes távozik (1979), majd egy évre rá a Bencsik-Cserháti páros, akik megalakítják saját formációjukat, a Pandora’s Boxot. Újabb hét év, beleértve a Metal Company, majd a Bill és a Box Company mérsékelt sikerű alakulatait is, amely idő alatt Bencsik huszonkét szerzeményt hagy az utókorra. 1987 nyarára a zenekarral kapcsolatos gondok mellett magánéleti problémái is felerősödnek. Barta Tamáshoz hasonlóan ő is a disszidálás mellett dönt.  1987. szeptember 23-án, az ausztriai Trausdorfban (Darázsfalva) egy menekülttáborban családja körében vet véget életének. A különleges tehetségű gitáros 2012. szeptember 15-én lenne hatvan éves…





Radics Bélát egész alakos bronz szobrának felállítása után hét esztendővel, 2012. július 18-án a Csepeli Önkormányzat posztumusz díszpolgárrá avatta, az erről szóló okmányt a Radics Béla Emléktársaság vette át. A Terézvárosi Polgármesteri Hivatal 2010. szeptember 23-án (micsoda véletlen egybeesés Bencsik halálának évfordulójával!) emléktáblát avatott az Izabella utcai ház falán, ahol Barta Tamás ifjúkorát töltötte. Bencsik Sándor emlékét Debrecenben utcanévtábla őrzi. Mindezekből látható tehát, hogy a rock műfaj emblematikus képviselői, ikonjai lassan ugyan, de biztosan, mégiscsak megtalálták méltó helyüket az egyetemes zenekultúrában.

2012. szeptember 30-án – közel Bencsik Sándor születési, illetve halálának évfordulójához – a Radics Béla RB. Emléktársaság és a PeCsa rendezvénykomplexum közös emlékkoncertet szervez az Égi Zenekar gitárvirtuózainak tiszteletére.  Az ünnepélyes hangulatú eseményen a három, fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt gitáros egykori zenész- és pályatársain kívül azok a fiatalabb nemzedékhez tartozó muzsikusok, előadóművészek is részt vesznek, akik fontosnak és értékesnek tartják Radics Béla, Barta Tamás valamint Bencsik Sándor életművét, vagy „csak” egyszerűen úgy érzik: tartoznak a Mesterek emlékének annyival, hogy eljönnek a róluk szóló koncertre egy jót muzsikálni…     
                       
(Hegedűs István)

;

Create an account

Your personal data will be used to support your experience throughout this website, to manage access to your account, and for other purposes described in our privacy policy.

Already have account?

Kosár ( 0 )